Nem könnyű manapság az országban a házfenntartók sorsa. Az idei évre célul kitűzött 0 gazdasági növekedés helyett, a gazdasági kormányzat végül sikeresen mínuszba fordította a GDP-t, töménytelen új adót vetettek ki, illetve nem rendeződött mind a mai napig a devizahitelesek helyzete sem. A probléma súlyosságát jól jelzi, hogy május 14-én nem csak az ócsai szegénysor átadását halasztották el ismét (legalább is nyáron már nem költözhet senki), de ugyanaznap kiderült, hogy továbbra sincs Schmitt Pálnak se megfelelő hely a hazában. "Nem tudok kiköltözni, mert még nincs meg az új helyem" – fakadt ki a közelmúltban a volt köztársasági elnök az RTL klubnak, csatlakozva bánatával a devizahitelek miatt fedél nélkül maradt tömegekhez.

Bizony a helyzet nem egyszerű. Egyrészről az első negyedéves jelentések szerint tovább romlott a lakossági hitelállományok minősége – bár a végtörlesztés segített átmenetileg, de összességében növekedett a nem teljesítő, illetve késedelmesen törlesztő adósok aránya. Másrészt ettől függetlenül senkit sem szabad megsérteni emberi méltóságában, egyensúlyt kell találni kényszer és szükség között, ahogy a volt államfő fogalmazott: "Ami jár, az jár, ami nem jár, az nem jár" – szintén az RTL klubnak.

Szóval, Áder János hobóságát megelőzendő Schmitt költözhetne valamelyik budai villájába a három közül, azonban ezeknél biztonsági kockázatok jelentkezek. Meg kéne nézni, hogy van-e bennük poloska, ráadásul a II. kerületi 320 négyzetméteres barátságos villába, még valami külföldi diplomata család is beköltözött albérlőként, úgy, hogy nem írták be magukat Schmitt adóbevallásába, ami miatt újságírói kérdéseket követően a plágiumába belebukott ex-államelnök nagyon fel is háborodott (lehet az újságíróra, de ez most lényegtelen). A Lupa-szigeti nyaraló, meg a belvárosi lakás, ami az övé, az meg ugye sértené a méltóságában a volt köztársasági elnököt, mert hát a Béla király úti rezidencia, az mégis csak rezidencia volt, nem valami akol a platánok alatt.

De a nehézségek messze túlmutatnak a nehézsorsú államelnökön, az ócsai adóspark leendő lakói is komoly problémákkal néznek szembe: méltóságukat szem előtt tartó 40-80 négyzetméteres lakásaik átadása csúszik. Teljesen azért nem kell kétségbe esni, hiszen fejlemények is akadnak: "Az önkormányzat az elmúlt hónapokban megszerezte a több mint harminc szakhatósági engedélyt, Ócsa minden feladatát elvégezte… Valóban csúszik az építkezés az eredeti tervekhez képest. Ennek oka, hogy a beruházáshoz sok egyeztetésre, engedélyre és körültekintő munkára volt szükség" - mondta a hétfői Blikknek Horváth Tamás alpolgármester. Illetve lassanként akár a munkák is megkezdődhetnek az Orbán Viktor miniszterelnök által megálmodott helyszínen: "A leendő építési területet épp most pénteken adtuk át az elektromos műveknek.” – fogalmazott szintén a Blikknek az alpolgármester. Az adósok a nehéz gazdasági helyzetben csak lassanként kaphatják meg „ami jár”, hiszen a megálmodott 500 házból jelenleg csak 80 kivitelezésébe fognak bele, illetve,  ha a Blikk információi helyesek, sem az idő, sem a minőség nem tétel, pusztán az ár.

A helyzet tényleg nem egyszerű. Ráadásul a segítő szándékot a magyar túlnövesztett bürokrácia is gátolja. Schmitt vonatkozásában például Kiss Norbert (aki Schmitt Pál államfősége alatt a KEH társadalmi kapcsolatokért felelős hivatalvezetőjeként dolgozott) elmondta, hogy a költözés kérdései nem számítanak közügynek, így nem tud a sajtó nyilvánosságához fordulni, annak tisztázása végett, hogy nekünk kell-e fizetni a szükségessé vált új házát Palibácsinak a kocsi, a tiszteletdíj, meg a két fős titkárság mellett, – ezek már fixnek tűnnek – vagy sem. Talán ez a magyarázata, hogy Schmitt Páltól sem lehet megtudni, hogy szeretne-e egyáltalán egy állam által vásárolt elnöki rezidenciába költözni elődeihez hasonlóan (legutóbb Sólyom Lászlónak 195 millióért vásároltak a magyar polgárok lakást). Állítólag Palibácsi – bizonyosan a nehéz helyzetre való tekintetre –  egy hónap türelmi időt kért Áderéktől. Átgondolva mindezt, ilyen kemény, egész nemzetet érintő pillanatokban, szinte feleslegesek a  szavak. Tényleg csak bízni lehet abban, hogy a végén tényleg mindenki megkapja ami jár…