Amennyiben a hét elején az ember nem a parlamentben vette ki a részét az egymásnak nyújtandó seggcsók özönből az újabb gazdasági csődcsomagért, vagy licitált ellenzékiként annak megszerzésére egy nappal az IMF és a központi bank rosszallása előtt, annak feltűnt: július elsejével átszervezték az egészségügyet. Csökkent az aktív korházi ágyak száma (2500-zal), megváltoztak a beteg utak, három szintre szedték szét az ellátást, sok esetben a fél országot be kell valakinek utaznia, hogy ellássák (vagy opció még persze, hogy menet közben eltűnik a balfenéken, aztán nem kell többet utazgatni). A teljes egészségügyi ellátórendszert hálózatba kellett kapcsolni, hogy legalább papíron esélyünk legyen ellátásra a romok között – akinek köze volt mostanság a rendszerhez, az tudja, hogy ez az esély gyakorlatilag a nullával egyenlő (több hónapos várólisták stb.).

Mindeközben mintegy 80 milliárddal megnyirbálták a gyógyszerkasszát, valamint a kormányzat épp szélnek ereszti az egészségügyi dolgozók 62 éven felüli részét, a többi közalkalmazottal egyetemben. Hiába jelezte egységesen a szakma, ha ez bekövetkezik, akkor összeomlik az ellátó rendszer, mintha senkit sem érdekelne. Az ellenzéktől demagóg frázisokra (népirtás, Mengele-terv), a lakosságtól meg mindössze apátiára futotta.

Szócska Miklós államtitkár a kényszernyugdíjazás kapcsán külön elbírálást kért a felmerült problémák miatt az egészségügyi dolgozóknak, de az első lobbimeccset az állomány megmentése érdekében úgy tűnik már el is vesztette. A kórházigazgatók legalábbis már biztos lapátra kerülnek (nem kellett volna engedélyezni azt a fránya hálapénzt):

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter néhány hete jelentette be, hogy a 62 év feletti közalkalmazottakra a kormány elrendeli a kötelező nyugdíjba vonulást. Szócska Miklós egészségügyi államtitkár akkor jelezte, hogy felmentést kér az ágazatnak, ezt követően Giró-Szász András kormányszóvivő azt mondta, tárgyalásokon dől majd el, a közszféra mely szegmenseire milyen módon lesz érvényes a 62 év feletti munkavállalás lehetőségének megszüntetése - emlékeztet a lap. A Magyar Nemzet úgy tudja, a kormány tervei szerint az államosított megyei és fővárosi kórházak posztjaira kiírt pályázatokon nem nyerhetne olyan személy, aki már betöltötte a 62. életévét, és a vezetők megbízatása automatikusan megszűnne, amikor elérik ezt a kort. - hvg

Persze, ha a kórházak lefejezésével megúsztuk volna ezt a nagyszerű átalakulást, akkor nem is volna akkora a gond, de ami jelenleg kirajzolódik, az maga a legsűrűbb káosz, amit olyan cinizmus keretez az ágazati irányítás berkeiben, hogy az maga a mirákulum. Emlékezzünk az ÁNTSZ nagyszerű közleményére a kérdéssel kapcsolatban:

„Az ÁNTSZ szerint "most az új struktúra közös tanulási folyamata következik". A beérkezett jelzéseket a szakemberek folyamatosan vizsgálják, értékelik, és ha indokoltnak találják, javaslatot tesznek a korrekcióra "annak érdekében, hogy egy jól működő, hatékony és fenntartható egészségügyi rendszer jöjjön létre" - fogalmaztak.” - hvg

Hmm, közös tanulási folyamat, mely során emberek fognak meghalni. Csudajó.

Az, hogy a rendszerreform előtt csak pár nappal érkezett meg az orvosok részére az első hivatalos tájékoztatás a beteg utak módosulásáról – melyben 31 oldalnyi excelbe ömlesztve kerültek feltüntetésre az egyes intézmények az új ellátási szintekkel, oszt’ bogarászd ki, paraszt –, az nonszensz. Ráadásul katasztrófához fog vezetni.  

Ugye a három szint a következő:

Az egyes, legalacsonyabb szakmai szinthez tartozó ellátások igénylik a legkevesebb feltételt, ide főleg a rutinbeavatkozások tartoznak. A középszinten a bonyolultabb beavatkozásokat végzik majd, a harmadik szintre pedig a specializált tudást, műszereket igénylő beavatkozások kerültek, amelyeket csak egy-két helyen tudnak elvégezni az országban – origo

A minisztérium levélben próbálta nyugtatni az orvosokat, nem lesz gond:

Megerősített szolgálatban a tisztiorvosi szolgálat, a központi ágynyilvántartó és a GYEMSZI munkatársai segítenek Önnek az eligazodásban. Az éjjel-nappal hívható telefonszámok a következők: 06 - 1 - hívószám 311-6000, 354-2460, 354-2466, 354-2467. - az államtitkárság leveléből

Nincs ok a pánikra, nincs ok a pánikra, még telefonálhatnak is, ha akarnak. Szuper.

Mindeközben az ellenzék tiltakozása kifullad a téma mindenféle produktivitást nélkülöző hiszterizálásában - „népirtás” mondják. Érthető, hogy az MSZP-sek szeretnék kiélni magukat a Fideszeseken a 300 forintos vizitdíj körüli hisztiért cserébe, de két dolgot nem kéne elfelejteni:

A vizitdíj szintén egy halott ötlet volt és nem reform.

Jobb volna eldobni a lapátkát és kiszállni a homokozóból, mert itt a káröröm mások életébe kerülhet.

Amennyiben az MSZP komolyan gondolja a reformot az egészségügyben, akkor ugye több koncepciója van, mint a népírtóknépírtóknépírtók-MengeleMengele, mert ha nincs, akkor az MSZP átalakult Fidesz2-vé csendben. Érdemi alternatívák esetében a következőkkel célszerű foglalkozni: hogyan, mennyiért, milyen rendszerben tudunk kiépíteni egy működő egészségügyet a mostani romhalmaz helyett.

De ami igazán érthetetlen, hogy most a „bőrünkön tanulás” közös és vidám egészségügyi napjai során miért nem üvölt senki, hogy álljon meg a menet? Miért fizetünk TB-t, ha megszűntetik a kórházakat, kirúgják az orvosokat, csökkentik a gyógyszerkasszát és kényszerítenek, hogy a fél világot beutazzuk ellátásért? Miért nem áll ki senki és mondja el, hogy a gyógyszerkassza megnyirbálása nem a gyógyszergyártók bőrére megy, hanem a miénkre? Miért nem követeli senki a befizetett járulékért cserébe az őt megillető egészségügyi ellátást?

Ez nem csak a jelenlegi betegek, hanem minden magyar állampolgár problémája, hiszen bárkinek szüksége lehet az ellátórendszerre a jövő egy pontján.

Van egy igen elterjedt tévedés, hogy „Magyarországon ingyenes egészségügyi ellátás van”. Valójában ilyesmi sosem volt. Korábban 11 százaléka a béreknek TB járulékként került a munkáltató részéről befizetésre az államkincstárba, most ez beépült a szociális hozzájárulási adóba melynek összege 27%. Ebben a TB mértéke változatlan.

Be kéne szüntetni a TB automatikus levonását, mert csak elhülyíti a polgárokat. Amennyiben mindenkinek magának kéne azt a havi 7-15 ezer forintot - mert igen, ennyibe kerül havonta a TB-t befizetni - akkor megértenénk, mit jelent ez a rendszer.

Összehasonlítás végett, egy 1720 forintos balesetbiztosításért a piacon többek között a következőt kapjuk:

Balesetbiztosítási szolgáltatások

Baleseti maradandó egészségkárosodás   1.600.000 Ft  (10-35 % egészségkárosodás esetén 100% biztosítási összeg,

36-66 % esetén 200 % biztosítási összeg

67-100% egészségkárosodás esetén 300 %os biztosítási összeg)

Balesetből eredő sürgősségi ellátás, szállítás, mentés  2.000.000 Ft

Csonttörés, súlyos csonttörés       15.000 Ft

Kórházi napi térítés                           5.000 Ft 

Satöbbi.

15 ezer forintért havonta helikopterrel vinnének a korházba. Egyébként a mindenre kiterjedő egészségbiztosítások (tényleg mindenre) is tizenötezer forint körül vannak havonta.

Matekozzunk kicsit.

A kormany.hu szerint, 219 000 forint volt a bruttó, átlagkereset tavaly itthon.

3 525 536-an adóztak.

Elméletben havonta mindenki 24090 forintot dobott be a kalapba – 11%.

Ergo, 1019 161 946 880 forintnak megfelelő TB folyt be a kis számításunk szerint (persze ez nem ez pontos számítás csak a megközelítés végett).

1019 milliárd.

Ez folyik el jelenleg szinte a semmire, a három hónapos várólistákra, amit a hálapénz adás nagyszerű rítusa követ, hogy ellátást kapjunk, illetve hogy a teljesen alulfizetett ápolók se haljanak éhen. A hálapénzé, amit tiltana a munka törvénykönyve, de inkább engedélyezték a kórházigazgatók (ki is rúgják őket ugye).

Ezt a rendszert, nincs mese, át kell alakítani, de az, hogy emberek „átalakítás” címszó alatt egy új rendszerben - ami nem több, mint a romok átcsoportosítása - a semmiért fizessenek, utazgassanak, haljanak bele a betegségeikbe, elfogadhatatlan.

Értelmes egészségügyi reformra van szükség nem látszattevékenységekre. Anno ezért mondtunk nemet a vizitdíjra is.

Ilyesmin kéne az ellenzéknek agyalnia mondjuk.

Vagy hagyjuk így az egészet, fizessünk a semmiért, mert fent azt mondták: kell. Van erre egy frappáns idézet:

„Mindenképpen függenie kell annak, aki boldog hangulatra vágyik” – Vito Timmel, festő, aki öregkorára rajongott a fasizmusért, illetve diliházban halt meg.